hirdetés
ÜDVÖZÖLJÜK A TOBACCO SZAKLAP HONLAPJÁN!
Oldalunkon a Nemzeti Dohányboltok számára készülő tartalmak olvashatók.
2022. szeptember. 25., vasárnap - Eufrozina, Kende.
hirdetés

Alá-fölé rendeltségek veszélye egy munkahelyen

Metoo és ami mögötte van

A fél évtizede kipattant metoo-botrányok óta a szakemberek fokozott figyelmet szentelnek a megfelelő tájékoztatásnak, hogy segítsék a megelőzést, támogassák az erőszak elszenvedőit és formálják az emberek témához való hozzáállását. Alábbi cikkünkben egyebek között azt foglaljuk össze, mit érdemes tenni, ha az ember hatalmi visszaélés áldozatává válik a munkahelyén.

A metoo 2017-es amerikai debütálása óta világméretű mozgalommá nőtte ki magát. A szexuális erőszak áldozatai erőt merítettek egymás bátorságából, és szégyenüket félretéve álltak ki sorra a nyilvánosság elé. Az eltitkolt bántalmazások napvilágra kerültek, az áldozatok hangot adtak fájdalmuknak.

A szakemberek, érdekvédelmi szervezetek azóta is fokozott figyelmet szentelnek a megfelelő tájékoztatásnak, hogy segítsék a megelőzést, támogassák az erőszak elszenvedőit és formálják az emberek témához való hozzáállását. Az áldozathibáztatás, a „minek ment oda” szemlélet mégis túl lassan gyomlálódik ki a közgondolkodásból.

Titok, ami nem derülhet ki

A trauma titokban tartása magányossá tesz és elszigetel. Az áldozatok sokszor élnek meg szégyent a velük történtek miatt. Úgy érezhetik, felelősek azért, amit rajtuk követtek el. Talán az ő viselkedésük volt túl csábító. Talán úgy gondolják, hogy egy ponton túl már nem volt joguk nemet mondani. Ez fokozottan így van, ha az áldozat kiskorú, hiszen az elkövető legtöbbször nem idegen, hanem valaki, akiben a gyerek megbízik: családtag, tanár, edző vagy egyházi személy.

S a visszaélés ritkán erőszak a szó fizikai értelmében, az elkövető általában szoros bizalmi kapcsolat kialakítása után közeledik a kiskorúhoz, aki a törődésért hálás is lehet, a szeretetért, odafigyelésért cserébe alkalmazkodik a felnőtt beteg vágyaihoz. Sokszor csak későn érti meg a gyermek, hogy mi történt. A sérülést fokozza, hogy felnőttkorában is bűntudata lehet, mert olyan helyzetbe került, amelyről úgy érzi, nem beszélhet, hiszen azzal sok embernek okozna fájdalmat, kellemetlenséget. Az elkövető helyett ő maga él meg szégyent, ami még inkább hallgatásra készteti.

A minták később is működnek

Az a gyermek, aki szexuális abúzus áldozata volt, vagy más módon bántották (megalázták, elhanyagolták, semmibe vették szükségleteit), felnőttkorban is fokozottan kiszolgáltatott a visszaéléssel szemben.

A régi minta – mely szerint akkor kapok törődést és szeretetet, ha a saját szükségleteimet elnyomom, az autoritásét pedig kiszolgálom – könnyen aktiválódhat munkahelyi környezetben is. A felettes ugyanolyan tekintélyszemélyként hat rá, ahogy annak idején a felnőtt, aki helytelenül bánt vele. A főnök–beosztott kapcsolat az alá-fölé rendeltsége miatt önmagában előhívhat regressziót: olyan, mintha a helyzet automatikusan bekapcsolná a felnőttben élő kiszolgáltatott gyermeket, aki nem tud nemet mondani vagy kiállni magáért, mert fél, hogy azzal szabotálja a kapcsolatot. Ahogy a gyermek keresi a szeretetet és retteg annak elvesztésétől, úgy keresi a sérült felnőtt is a figyelmet és az elismerést, és retteg attól, hogy értéktelennek érezze magát. Mivel gyerekként nem tapasztalta meg, hogy szerethető és a szükségletei fontosak, felnőttként instabil, és kívülről várja önértékelésének megerősítését. Így nem feltétlenül érzékeli, hol a határ saját igényei és a másikéi között, és örül a tekintély kitüntetett figyelmének. Az is előfordul, hogy félreértelmezi a helyzetet, s csak későn ismeri fel a bókok és az elismerés mögötti szexuális közeledést.

Mivel a másik igényei mindig fontosabbak voltak a sajátjainál, elképzelhető, hogy pusztán azért megy bele egy nemkívánatos szexuális kapcsolatba, mert úgy érzi, alárendelt helyzete miatt nincs joga visszautasítani a másikat. Félti az állását, fél, hogy a másik ellehetetleníti a karrierjét, fél attól, hogy nevetségessé válik. Hasonlóképpen a gyerekkori traumákhoz, itt is bekapcsol a bűntudat: az áldozat úgy érzi, nem boríthatja fel egy széles körben elismert ember életét azzal, hogy nyilvánosságra hozza a zaklatást.

Mit tegyünk, ha a fentiekhez hasonló helyzettel küszködünk? Ne tartsuk magunkban a történteket, beszéljünk arról egy olyan emberrel, akiben feltétel nélkül megbízunk. Baráttal, barátnővel, szülővel, kollégával. Érzéseink, élményeink megosztása által erősebbé válhatunk, és sokkal nagyobb valószínűséggel küzdünk meg a nehézségekkel. Ha nincs olyan ember, akivel el tudjuk képzelni ezt a beszélgetést, akkor fordulhatunk jogvédő szervezetekhez is. A legfontosabb, hogy ne maradjunk egyedül a nyomasztó titkunkkal.

A ló túloldalán

Van egy másik kérdés, amiről ritkábban beszélünk. Az utóbbi években egyre több edző és pedagógus kliensemtől hallom, hogy nehezen kezelik a tanítványokkal való kapcsolatot. Mintha az lenne az alapállás, hogy nemük és szakmájuk miatt a szülők fenntartással kezelik őket. „Régen, az edzés végén a gyerekek odafutottak hozzám egy ölelésért, egy buksisimogatásért. Mostanában csak feszengve állok, hozzájuk se merek érni, nehogy valaki azt higgye, hogy pedofil vagyok. Szegények meg nem értik, mi ütött belém.”

A vezető beosztásban dolgozó férfiak is sokszor elbizonytalanodnak, mi fér bele egy munkakapcsolatba és mi nem. „Nemhogy a haját vagy a ruháját nem merem megdicsérni némely kolléganőnek, olyan is akad, akinek az ajtót sem nyithatom ki anélkül, hogy forgatná a szemeit” – fakadt ki nemrég egy középkorú férfi kliensem.

Lehetséges, hogy a metoo hatására a társadalomban kollektíve megrendült a bizalom bizonyos szakmában, pozícióban tevékenykedő emberek iránt? Rá merjük-e bízni teljes szívvel gyermekünket egy férfi pedagógusra, edzőre vagy ne adj’ isten, óvó bácsira? Tudjuk-e helyén kezelni a főnökünktől kapott kedves dicséretet? Nehéz bizalmat megélni, amikor egyre-másra látnak napvilágot újabb fájdalmas történetek. Az óvatosság jó, de ha mindenhol szörnyet keresünk, nem marad mozgásterünk egy élhető életre.

Kovácsné Kelemen Anikó, Pszichológus, pár- és családterapeuta, relaxációs terapeuta, pszichodráma-vezető, integratív hipnoterapeuta-jelölt
a szerző cikkei

(forrás: Üzlet és Pszichológia XI. évf. / 1. szám)

Legfontosabb cikkeink

A dán ellenzék által is bírált javaslatról az egészségügyi miniszter jelentette ki, hogy megvalósíthatatlan.

Befejezéséhez közeledik a több mint 130 éves sátoraljaújhelyi dohánygyár területén zajló, közel tízmilliárd forint értékű fejlesztés, amelyet 2021 elején kezdett meg a Continental Dohányipari Zrt.

Öt napon keresztül, igazán rendhagyó formában népszerűsíti a magyar költészetet a Szerencsejáték Zrt.

hirdetés
hirdetés